Kitekintő. Hu - értjük az oldal színét, ugye?
Az interjú alany Avi Izraelből.
Mikor jött ide és miért pont ide?
Először a gyökereit jött keresni túristaként, majd úgy döntött, hogy itt próbál szerencsét, mert ugye a gyökerek, meg itt él jelentősebb számú vallásos közösség.
No, akkor nem mi mondjuk, hogy túlzottan megszaporodtatok? Egy-egy gyanútlan pillanatban ti szóljátok el magatokat!
Mi volt az első benyomás?-nem a balegyenes, mert itt ragadt
1998-ban még teljesen más volt a város, főleg összehasonlítva Izraellel. Érezhető volt, hogy még nem történt meg a rendszerváltás, és bár szép volt a város akkor is, de nem látszódtak a modernitás jelei. Ezzel szemben 2009-ben már egy teljesen más város fogadott, sok minden változott, rengeteg részét felújították és a fejlődés azóta is tart. Ahogy én látom, Budapest nagyon nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi 20 évben.
Nagyon tetszik, hogy egyre több a szórakozási lehetőség, rengeteg kulturális program várja az idelátogatókat, a történelmi zsidó negyed is rohamosan újul, változik. Ami megdöbbentett az első pár nap és beszélgetés után az emberek negatív hozzáállása volt.
Pontosan, tényleg más volt, 98-ban még Magyarországhoz hasonlított, még magyar paradicsomot, dinnyét, krumplit ettem-legalább az még megvolt, ma már az alany szája íze szerint fejlődtünk Izraellel összehasonlítva. Mára végre az újítás, az átalakítás erősen látható, lehet szórakozni. Hát azt lehet! Végig kell menni a Kazinczy utcán, szórakozóhely egymás hegyén-hátán. ) 98-ban is rengeteget lehetett szórakozni, program volt bőven, csak akkor még magyar szavakat hallottam a szórakozóhelyeken. Ja, és nem izraeli filmhéttel, meg dalesttel, meg koncerttel, múzeummal, menetekkel, operával és áriával, fesztivállal, és minden, ami zsidó-val volt tele a város! Ezért volt neked unalmas, nekem meg tartalmasabb. Most már érezhető a modernitás, telerondítva minden ocsmány mekikkel, meg plázákkal, randa irodaházakkal. Végre olyan mint Izrael, rohamosan újul a történelmi zsidónegyed! Sőt, már az ország minden pontján éreznek valami történelmit! Ahová lerakják a történelmi petéiket, ott egyből tóra tekercs terem igen szaporán. Aztán elkezdenek gyűlni köré, látható a rendszerváltás.
Azt hiszem, mégis csak volt valaminő rendszerváltás, a rendszerünk alapítói előbújtak a háttérből, és megpróbálnak mindent kék-fehérre színezni, hogy jobban hasonlítson Izraelre, az itt élő, és folyamatosan érkező zsidók igénye szerint! Otthonosabban érezzék magukat. Érzik is! Parancsolnak, kifosztanak, törvényeket hoznak a maguk javára, írják a történelmet, és mindennap teletömnek önmagukkal. Nem tudom, mire értette a negatív hozzáállást, de nekem egyenesen hánynom kell.
Mit csinál itt?
Multinál dolgozik, szereti, mert sokat utazhat.Megismeri az európai kultúrát, és az építészetet. Kedveli, de semmi sem fogható a Szentföldhöz, és hosszabb távon mindenképp haza akar menni, de jó itt is, és 5 évig még tuti marad.
Kár, hogy nem ragaszkodik jobban a semmihez sem foghatóhoz- marad. Vajon mi ennyire megkapó, hogy minimum 10 évet képes eltölteni távol a Szentföldtől. Ha valaki úgy érzi a leggyönyörűbb hely állampolgára, minek él máshol ennyi ideig?
Hogy tudja gyakorolni zsidó vallását?
Az étkezés nehéz, kevés a kóser, ha ideje engedi átmegy Bécsbe, mert ott ugyan kisebb a közösség, de van szupermarket Bár 2009-hez képest javult a helyzet.
Nyugi, most olvastam, hogy nagyobb üzletekben, ahová a nem vallásos zsidó jár, oda is tesznek kóser pékárut, meg egyebeket. Külön polc lesz! Ahogy Orbánt ismerem, lesz itt még Nemzeti Kóser üzletlánc is, az állam támogatásával, ami új távlatokat nyit a magyar rabszolgáknak, akik megfizetésére már nem lesz állami támogatás.
No, de kárpótolja a színes vallási közösség, amiből itt is rengeteg van, mint Izraelben, de szabadabban lehet gondolkodni a hitről meg a vallásról Magyarországon.
Mi a véleménye a budapesti hitközségekről és van-e kedvenc helye?
Úgy ahogy megtanult magyarul, ezért sok helyre ellátogat. Az óbudait szereti, meg a Teleki téren levő imaszobát.
Sokfelé megy, hogy beszélgethessen az idősebb generációval a régi budapesti zsidó életről. Ezek az emberek hihetetlen történeteket tudnak. Ünnepekre hazamegy vagy ők jönnek.
Tényleg hihetetlen történeteket tudnak-úgy néz ki, egyre több embernek hihetetlenek is maradnak.
Van-e különbség a diaszpórabeli zsidóság és az izraeli között?
Van. Otthon természetes a zsidóság, és az állam zsidó karaktere, nem zsidó országban kisebbségben kell élni. Izraelben a vallás elhagyása a lázadás, itt a megtartása jelenti a társadalomból való menekülést. Ugyanakkor csak vékony szál köti össze a kétfajta zsidóságot, de az összetartja.
Itt Európában kicsit vissza kellett fogni a lövöldözős, robbantásos, mészárlós taktikából, másképp zsidós az állam karaktere. Úgy látszik fárasztóak ezek a társadalmak.
Mi volt a legszimpatikusabb a magyarokban?
Mély a barátságuk, nem annyira közvetlenek, mint az izraeliek, de ha egyszer megnyílnak az ember megismeri mi az igazi barátság és vendéglátás.
Ez hiányozni fog, ha egyszer visszaköltözik.
Már egyszer költözik csak vissza, nem 5 év múlva, ideköti majd a barátság.
Ennyi a cikk. Ha tárgyilagosan nézem, és agymosottként, ez egy kedves külföldi lány benyomása hazája és egy másik ország összehasonlításából. Ha netán egy zsidó olvas engem, akkor én kiforgattam a lány szavait és antiszemita vagyok, elküldenek múzeumba.
Teljesen leegyszerűsítve a rendszerváltást: a megbonthatatlan szovjet magyar barátságot átírták megbonthatatlan izraeli-magyar barátságra. Azt is államilag támogatták, erőltették, meg ezt is. A rendszernek tulajdonképpen csak a színe változott meg. Most már nem a visszája!
Pártunk és államunk elől jár a befogadás és elfogadás rögös útján, ha zsidóról vagy cigányról van szó. Merthogy az ujgurokat úgy verték ki az országból, mintegy zsidó ellenes merényletet végrehajtani akaró terrorcsoportot.
A Magyarok Házában akart az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata ülésezni, illetve megszállni. A házat a katasztrófavédelem lefoglalta, mint hirtelen rettenetesen veszélyessé vált épületet, az elszállásolást tűzvédelmi okokból megtiltotta, a vezetőjüket fogdába szállította, hogy nincsenek rendben a papírjai. A vezetőt kiutasították az országból pár óra múlva, ezért az egész küldöttség el is utazott.
Nyilván meg kellett akadályozni, nehogy esetleg belelépjenek a zsidó-magyar közös vonal megbonthatatlan barátságába, mikor végre már azt is elérték, hogy történészük bizonyítja, hogy Árpád is zsidó származású lehetett valószínűleg. Most erre meg jönnek az ujgurok, azzal, hogy egyedül a magyart ismeri el a nomád népek közül rokonának.Fájó lenne ezeknek a finnugor származékoknak, ha berobbanna a köztudatba az amolyan ázsiai származék.
Gondolom mindez nem volt benne a híradóban. Egy egész Zsidó Világkongresszus meg sem kottyant nekik, de az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatának ülése romba döntötte befogadó és elfogadó képességüket.
Stramm ez a kormány, nem fél semmitől, bárkivel elbánik.
